Carl Gustav Jung
Négy könyv:
Szellem és élet
Lélek és halál
Föld és lélek
Az archaikus ember
"Mutass nekem egy épeszű embert, és én kigyógyítom belőle."
"A lélek képek egymásutánisága a legtágabb értelemben, de nem valami véletlen egymásmelletti- vagy egymás utániság, hanem egy minden mértéket meghaladóan értelmes és célszerű felépítmény, az élettevékenységek képekben kifejezett szemléletessége."
Hét Prédikáció Halottaknak
1925-ben Jung kiadott egy furcsa könyvet, korlátozott példányszámban. Névtelen kiadás volt, és csak halála után, emlékiratainak nyomtatásakor ismerték el nyíltan is szerzőségét. E mű kétségtelenül egy automatikus-írás gyakorlat, amit mintha a 'másvilágról' diktáltak volna, vagy ahogyan ő mondaná, a kollektív tudattalanból. A 'személy', aki diktált neki, egy archetípus volt, egyfajta Mester, vagy Bölcs. Amióta csak először találkozott Jung ezzel a Lelki Archetípussal, szenvedett és gyötrődött e kapcsolat súlya alatt. Harcolt a különös hangok befolyása ellen, de ugyanakkor át is adta magát nekik.
Jung a Philemon nevet adta ennek az ősi bölcsnek, aki feltárta előtte a saját lelkének mélységeiben rejlő titkokat. Jungnak végül is sikerült egy vázlatot készítenie róla, és így jelenhetett meg egy sziluett formáját öltve a Vörös Könyvben, amit Jung abban az időben többé-kevésbé naplószerűen írt. Philemon így az Ősöreggel azonosult, a Hajnaljáróval, a Mesterrel és a Guruval, aki az időn és dimenziókon túlról szól.
Mélylélektan
Készült Jung és mások művei alapján. Összeállította Nagy Zoltán.
Gondolatok a természetről
Kevéssé ismeretes, hogy C.G.Jung életművében az embernek a természethez való viszonya centrális jelentőségű. Amikor még egyáltalán nem rendült meg az embereknek a haladásba vetett hite, és környezetvédelemről jóformán alig esett szó, Jung már felemelte szavát amellett, hogy vigyázzunk a természetre. A mai környezetvédőkről eltérően ő az ember belső természetére összpontosította figyelmét, emiatt mindeddig nemigen vették tudomásul, hogy a tudós pszichológus bizonyos értelemben "úttörő természetvédő" volt. Jung véleménye szerint meg kell változtatnunk a természettel kapcsolatos gondolkodásunkat, és ennek érdekében mindenekelőtt azt kell újból megtanulnunk, hogy bensőnkben meghalljuk és komolyan vegyük a természet halk szavait. A természet részei vagyunk, és évmilliók tapasztalatait hordozzuk magunkban. Az e kötetben olvasható szemelvények azt szeretnék megmutatni, hogy mit nyerhetünk, ha természetes bázisunkkal tudatos viszonyban vagyunk és ennek szellemében élünk.
libri.hu
Mélységeink ösvényein
Az alkímiai konjunkció
A pszichoterápia gyakorlata
C. G. Jung egyike a múlt század szemléletformáló tudósainak. Általa nyertünk betekintést a psziché azon régióiba, melyekről addig csak a szépirodalomban, drámairodalomban és képzőművészetekben találkozhattunk. Írt a spiritizmus pszichopatológiájáról, foglalkozott gnosztikus tudósok írásaival, tanulmányozta az alkímiát, de érdekelték a mikrofizika új eredményei is, és mindezeket integrálta tudatos gondolkodásába. Olyan új fogalmakkal gazdagította a pszichológiát és a pszichoterápiát, mint a kollektív tudattalan, a szinkronicitás, az archetípusok, a típustan és a legbenső lényegünket jelentő Selbst melyek már általános használatúvá váltak. Rendkívül széleskörű és elmélyült kutatásai alapján felállította a lélek természetes fejlődési folyamatának egy új teóriáját, melyet individuációs processzusnak nevezett el, és ebből fejlesztette ki a jungi analitikus pszichológia elméletét és gyakorlatát, melynek gerincét az álommunka képezi. Jung pszichológiája analitikus pszichológia, mert elfogadja a Freud nevéhez fűződő pszichodinamikai alapelveket, értelmezve és kiterjesztve azokat; nevezetesen az embert egészlegességében, testi-lelki-szellemi-transzcendens mivoltában szemléli. Világosan látta, hogy az egyes embert csak az emberiség múltját, jelenét és jövőjét is magában foglaló kultúrtörténeti egységben lehet megérteni. Ezért kutatását kiterjesztette a pszichológia határterületeire, a vallástörténetre, filozófiára, etnográfiára, mitológiákra.
moly.hu
Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről
A szexualitás szempontjának nevetséges és már-már beteges túlhangsúlyozása voltaképpen tünete egy jelenkori szellemi zavarnak, amelynek főleg az az oka, hogy korunknak nincs helyes fogalma a szexualitásról. A szerelem csak annak fedi fel legrejtettebb titkait és csodáját, aki képes a feltétlen odaadásra és érzelmi hűségre.
Tartalomjegyzék
Előszó - A szexualitásról - A szexuális kérdés - Nemi erkölcsünk tévúton - Mi a szexualitás? - A gyermekkori szexualitás - Szexuális komplexusok - A szerelemről - A szerelem titka - A szerelem a szellemi szférában - A szerelem formái - Az anya- és apakomplexus - A szerelem mint lelki kapcsolat - A házasságról - Tudatunk változása - A rossz házasság és következményei - A párválasztás - A házasság fejlődési fokai - A házasság ma - Idézett művek
moly.hu